Szerző

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda

Nem szabad azt gondolnunk, hogy mivel a gyónás megszabadított bennünket a bûnöktől, továbbra is bûnöket követhetünk el.
Vágyakozunk arra, amivel nem rendelkezünk, és bánkódunk amiatt, amit elveszítettünk.
Az elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik.
Az embernek nagyon nehéz egyik pillanatról a másikra lemondania mindarról, amihez ragaszkodik.
A sötétséget el lehet ûzni a fénnyel, a fényt azonban sohasem takarhatja be a sötétség.
A szeretet mindig jelen van, de kéjjé torzulva. Amikor a vágy kielégületlen, akkor dühösek leszünk; amikor dühösek vagyunk, illúzióba kerülünk, és amikor illúzióban vagyunk, elvesztünk.
A tudás nem érzelmekből származik. Az odaadás nem érzelem - tudomány.
Az anyagi világban örök tûz lángol szünet nélkül. Mindenki azzal próbálkozik, hogy eloltsa, de az anyagi természet nyomorúságának e tüzét lehetetlen kioltani addig, amíg nem szilárdulunk meg tiszta tudatunkban, a lelki életben.
Amint megértjük, hogy "én nem ez a test vagyok, hanem lélek, s létezésemet a tudat jelzi", képesek leszünk arra, hogy a valódi boldogságban szilárduljunk meg.
Az elme mindig zavart. Néha így gondolkodik, néha amúgy.
Ha az ember nem tudja biztosan, mi a valódi boldogság, nem érheti el azt.
Minden alacsonyabb rendû dolgot könnyedén feladunk, ha valami felsőbbrendût kapunk helyette.
Az embert értelmes állatnak nevezik, ám értelmét arra használja, hogy állati hajlamait fejlessze tovább, ahelyett, hogy rájönne, hogyan szabadulhat meg ebből a nyomorúságos helyzetből.
Van egy bengáli közmondás, mely szerint bármit teszünk a tökéletesség eléréséért, az a halál pillanatában vizsgázik.
A test boldogsága hullámzó és mámorító, s mulandó természete miatt nem tudjuk igazán élvezni. Az igazi élvezet a lélek boldogsága, s nem a testé.
Az élőlény nélkül az anyagi test nem képes arra, hogy magától formát öltsön vagy kifejlődjön.
Az élőlény nem az anyagi test, hanem a Legfelsőbb Lény örök, szerves része, s ezért az önvalóról szóló tudásának felébresztése nagyon fontos.
Az igavonó állat terhe elviselhetetlen, azonban a szeretet terhe örömet okoz.
Senki sem anya, apa vagy rokon; Akár a tenger habja, csupán rövid ideig megül. Ahogy a tenger habja beleolvad a tengerbe, Úgy tûnik el ez az öt elemből álló becses tested.