Arthur Compton

Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett.

Mi lehetne nemesebb törekvés annál, mint hogy Alkotónkkal együttmûködve jobbá tegyük a világot, amelyben élünk? Ha az ember cselekedeteit a tudomány fényében szemléljük, új reménységgel telünk meg. Alkotónk iránti hûségünk, aki képességgel, lehetőséggel és felelősséggel ruházott fel bennünket életünk és világunk tökéletesítésére, feltétlenül arra inspirál, hogy szívvel-lélekkel együtt munkálkodjunk vele ezért a nagyszerû célért.

Mind tisztában vagyunk azzal az éles megosztottsággal, amit a vallások építenek az emberek között. A tudományban nincs ilyen megosztottság: minden ember együtt imádja a szent igazságot. A tudomány nem ismer nemzeti vagy vallási kötöttségeket, s ily módon hatalmas erőt jelent a békés együttéléshez.

A tudomány nyelve univerzális és nagyszerû erő, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz.

Nekem a hit azzal a felismeréssel kezdődik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre az Univerzumot és alkotta meg az embert. Nem nehéz ezt hinnem, hiszen vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott intelligenciának is kell léteznie. Egy rendezett, kibontakozó világmindenség azt bizonyítja, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyszerûbb kijelentés: "kezdetben teremtette Isten..."