Arthur Miller

Egy korszaknak akkor van vége, amikor az alapját képező illúziók elpárologtak.

Az egyetlen igaz álom - elsőnek lenni mindenekfölött.

Egy élet munkája, amíg kifizeted a házat. S amikor végre a tiéd, nincs, aki lakjon benne.

Semmi sem múlik azon, (...) hogy mit csinál az ember. Csakis azon, kit ismer, s hogy tud mosolyogni.

Nem tudom, mit hoz a jövő. Még azt sem tudom, hogy én mit várok tőle.

Az ügynök álomvilággal ügynököl - ez a mestersége.

A színház azért olyan végtelenül lenyûgöző, mert véletlenszerû. Éppen olyan, mint az élet.

Egy házasság talán jobban elviseli, ha mindkét fél hazudik, mintha csak az egyik tenné.

Az emberek többsége nem a túláradó szerelem miatt házasodik meg, hanem mert önigazolást keres a társában.

Soha semmi sem fejeződik be. Legfeljebb csak a moziban. Ott véget érnek a történetek. Felkapcsolják a lámpákat, az ember pedig hunyorogva kilép az utcára.

Minél idősebb vagyok, annál ironikusabban nézem a világot.