Avicenna

Bár tudnám ki vagyok, bár tudnám mért vagyok Világ bódultjaként mily úton ballagok? Örülnék szüntelen, ha rám jósors ragyog S ezer szemmel sírnék, ha fájdalom sajog.

Néhány szamárral kellett együtt lennem S bölcs gondolat virága nyilt ki bennem: Szamár álarcban ültem köztük. Másnap, Hogy bölcs vagyok, mind ezt hirdette fennen.