Bartis Attila

Minden fotográfia időparadoxon. Időn belüli időtlenség, mulandó örökkévalóság. Fényképezni nem más, mint kivonni a valóságból az időt egy pillanatra, majd visszaadni ezt a pillanatot az időnek.

Ha az ember a munkájára hivatkozik, hajlamos azt hinni, hogy nyugodtan összecsomagolhat, mert senki nem orrol meg rá.

Egyetlen olyan mûvészet sincs, amelyik oly mértékben függene a minket körülvevő világtól, mint a fotográfia.