Becca Fitzpatrick

Mindig megvolt az esély, hogy a dolgok rosszra forduljanak. Ha valamit megtanultam a vele töltött idő alatt, hát ez volt az.

Akármi is történjen, soha nem akarom elfelejteni, milyen érzés vele lenni. Az érintését, az ízét, még az illatát is olyan mélyen a lelkembe akartam égetni, hogy senki, senki ne vehesse el tőlem.

Az ajkunk közti üresség életre kelt, kísértett, kínzott. Olyan közel volt, és a testem úgy válaszolt az érintésére, hogy az egyszerre volt csodálatos és ijesztő. Belehajoltam az ölelésébe, vártam, lélegezni is alig mertem.

Ha egy srác felvonul, és egyből csupa bû meg báj, akkor az csak a vakolat. Valami mindig van alatta. Ennyit már megtanultam.

A nők az idők kezdete óta olyan partnerhez vonzódtak, akinek erős túlélési hajlama van, mint az intelligencia és a fizikai rátermettség, mert az ilyen kvalitású férfiak nagyobb eséllyel hoztak vacsorát a nap végén.

Nem érdekel, hogyan és miért jöttél az életembe, csak az volt a fontos, hogy jöttél. Nem emlékszem már, mi mindenben vétkeztem, de arra igen, mit tettem helyesen. Emlékszem rád. Te adtál értelmet az életemnek, te tetted különlegessé.

Minden lány új kihívás a számára, egy gyors kaland, tapasztalatgyûjtés. Csábítóként diadalmaskodott. Nem törődött a történet végével, vagy akár a közepével - csak az elejével. És mint az összes többi liba, én is elkövettem azt az óriási hibát, hogy beleszerettem - ő pedig abban a pillanatban lelépett.

Miért gondolta mindenki, hogy nekem új pasi kell? Nekem ugyan nem kell. Egy életre elég volt az eddigiekből is. Az egyetlen dolog, amire egy pasi jó, az az, hogy összetörje a szíved.

Úgy tartottam, hogy a legjobb barátoknak ne legyenek titkaik egymás előtt. De a való életben voltak titkok... és voltak nehezen megemészthető igazságok.

Nem láttam értelmét, hogy leragadjak a múltban, amikor itt és most megvolt mindenem, amire vágyhattam.

Szükségem volt rád. Ezért sétáltam be az életedbe.

Abban a pillanatban olyan közel akartam lenni hozzá, amennyire csak lehetséges. Azt akartam, hogy soha ne hagyjon el. Az életem részének akartam abban a percben, és másnap, és a rákövetkező napon. Szükségem volt rá, mint még senki másra.

A helyesnek sokféle formája létezik.

Én nem vagyok hazug. (...) Talán hazudtam egy perccel ezelőtt, de az csak egy hazugság volt. Egy kis hazugságtól még nem lesz valaki hazug.

Ha rossz fiút találsz, bajt találsz. Ha a jót találod meg, megtalálod a szerelmet.

A hormonok erős drogok. Hacsak nem mondjuk meg nekik, hogy mit akarunk, visszaütnek.

Az emberek sebezhetők, mert könnyen megsérülnek.

Abban a pillanatban szerettem volna visszamenni az időben, és újra átélni minden együtt töltött pillanatot. Még egy titkos mosolyt, még egy közös nevetést. Még egy izzó csókot. Õt megtalálni olyan volt, mint olyasvalakit megtalálni, akiről nem is tudtam, hogy keresem. Túl későn jött az életbe, és most túl korán megy el.

Az egész világom egy viccnek tûnt, amelyben én voltam az utolsó, aki megtudja a poént.

El kellett fogadnom, hogy talán nem ez a megfelelő alkalom arra, hogy az agyam logikus felére támaszkodjak. Talán ez egy olyan alkalom, mikor át kell lépnem a korlátokat. Nem a szabályok szerint játszani. Elfogadni a lehetetlent.