Benedek István

Nem minden egyéniség egyben alkotó tehetség. Közepes tehetségû egyéniségből lesz a különc, a dilettáns, a magányos farkas, a lázongó, a megszállott, talán a remete is. Nem elmebeteg, de nem is normális a szónak abban az értelmében, hogy olyan, mint a norma, vagyis mint az átlag, mint mindenki más.

Elismerem, furcsa dolog szabadságnak nevezni ezt a reménytelen magányt, ami senkinek sem jó, a betegnek se, a világnak se, s mindössze abból a negatívumból áll, hogy szabad nem részt vennie.

Nincs az emberre nézve szakadatlanabb és gyötrelmesebb gond, mint az, hogy szabad maradván, keresse, ki előtt hajtson térdet-fejet.

Az élet alkalmazkodás, az alkalmazkodás pedig rabság.

A skizofrénia egyetlen alapvető sajátsága, elejétől végig húzódó egyértelmû tartalma: az autizmus, az "öntörvényûség". Elidegenedés a valóságtól, sajátos szabad és független életforma keresése, értetlenség a világgal szemben, hozzáférhetetlen elszigetelődés, befelé élés, elzárkózás - ezek azok az alapvető sajátságok, amelyek nélkül a kórkép nem nevezhető skizofréniának.

Az autizmus tehát: vágyaktól vezetett gondolkodási mód, amely fütyül a valóságra és a logikára, fütyül a természeti és az ember csinálta törvényekre. Egy törvényt ismer csak: önmagát.