Bitó László

Arról az oldalról, amit mindenki néz, már nehéz valami újat mondani, meg kell nézni, mi van a dolgok mögött, a túloldalán, mert esetleg az ellentéte igaz annak, amit mindenki hisz. Igazán ezekkel érdemes foglalkozni.

Mindig meglep, ha (...) valaki megjegyzi, hogy őt nem érdeklik a bibliai történetek, mert ő bizony ateista. Mintha azt mondaná, hogy hidegen hagyja a görög és a római mitológia, mert ő nem pogány. Vagy nem nézi meg a Hamletet, mert se nem dán, se nem királyfi, se nem melankolikus.

A háborúk és az őket gyakran követő gyilkos járványok nélkül már rég többen lennénk, mint ahányunkat a Föld ellátni képes.

A türelmetlen horgász sosem fog igazán nagy halat, mert kirántja a horgot, amikor az úszó az első kis rángásra épphogy bukdácsolni kezd. Nincsenek ahhoz idegei, hogy megvárja, amíg az igazán nagy hal ráharap a horogra. A nagy hal azért lesz nagy, mert okosabb és óvatosabb, mint a többi, melyeket már süldőként kifogtak.

A házasság olyan, mint a politika - és nem csak azért, mert minden elképzelhető benne. (...) A kormányra jutott párt mindig veszít népszerûségéből.

Fakultatív ateistának vallhatnám magam: nem hiszek az Édenből kiûző, Káint testvére ellen fordító, az élővilágot vízbe fojtó, Bábel népének alkotásvágyát káoszba fullasztó, Egyiptom elsőszülötteit angyalaival megölető Istenben. (...) Amíg ilyen istenképpel élünk, és nem tagadjuk meg a patriarchális törzsi társadalomból örökölt, zsarnoki arculatát, nem nyerhetjük el a megjövendölt, békességesebb világot, a szeretet megjövendölt országát.

Sokan könnyebben megbékélnek a biztos, kiszámítható rosszal, mint bármi bizonytalannal: semmitől sem tartanak annyira, mint a kiszámíthatatlan jövőtől.