Christopher Paolini

Ha valaki megtagad tőlem egy adatot, annál elszántabban igyekszem kideríteni az igazságot. Gyûlölök tudatlan lenni. Nekem egy megválaszolatlan kérdés olyan, mint a szálka a körmöm alatt. Fáj tőle minden mozdulat, amíg ki nem húzom.

Az elme szörnyetegei sokkal rosszabbak azoknál, amelyek valóban léteznek. A félelem, kétség és gyûlölet több embert pusztít el, mint a fenevadak.

A balszerencse mindig ahhoz érkezik, aki várja. A trükk az, hogy a szerencsétlenségek szüneteiben az ember megtalálja, aminek örülhet.

A halál része az emberéletnek. Ez vezet minket. Ez formál. Ez őrjít meg.

Abban ugye egyetértünk, hogy a könyveknek ott a helyük, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, és nem porosodnak olvasatlanul egy elfeledett polcon?

Az idő homokját nem lehet megállítani. Az évek telnek, akár akarjuk, akár nem... de emlékezhetünk. Ami elveszett, az tovább élhet az emlékezetünkben. Amit hallotok, az lehet tökéletlen és töredékes, mégis kincs, ami nélkületek nem létezik.

A vezetés terhe az, hogy felelősséggel tartozol a nép jólétéért.

Az értelem a tett. Akkor veszíted el az értékedet, ha lemondasz a változásról és a tapasztalatról. Hatalmadban áll választani: válassz valamit, és szenteld neki magad. A tettek adnak célt és reményt.

A holtak éneke az élők jajgatása.

Élj a jelenben, emlékezz a múltra, és ne félj a jövőtől, mert nem létezik, és soha nem is fog. Mert mindig csak jelen van.