Deák Ferenc

A rosszat, mit másról hallottál, ne terjeszd soha. Találsz neme­sebb s érdekesebb foglalkozást, minthogy trombitája légy a hírnek s távírdája a pletykának és rágalomnak. Megeshetik, hogy a hír, melyet terjesztettél, később valótlannak bizonyodik be, s ekkor miként nyugtatod meg önlelkiismeretedet? Még ha elmennél is mindazokhoz, kiknek a valótlan hírt elmondottad, s azok előtt bevallva tévedésedet, szavaidat visszavonád, célt akkor sem érnél, mert az alatt a hír végtelenig terjedhetett.

Hiány mindenkiben van, s gyakran tapasztaltam, hogy némely embereknél egyes hiányokat a sors más jeles tulajdo­nokkal gazdagon kipótolt. A legkitûnőbb egyének néha sajátságosak modorukban, ügyetlenek a társalgásban, s eltérnek a szokottól ruhá­zatukban. A bárgyúk őket kinevetik, de a komolyabb emberek előtt sajátságaik dacára is köztiszteletben állanak.

Korlátolt észtehetség jele, másokban főképen a külsőségeket kutatni s azok után határozni meg az emberek becsét.

A jóság is alapfeltétele a boldogságnak. Rossz ember lehet szerencsés, de boldog nem lesz soha.

Nem felejtheted el, hogy ki vagy! Nem csak saját magadért tartozol felelősséggel. Gondolnod kell társaidra is, akik számítanak rád. Emlékezz, szüleid úgy neveltek, hogy büszkék lehessenek arra, amit teszel. Küzdelem nélkül nincs dicsőség. Mindig jusson eszedbe, hogy ki vagy!

Aki kötelességének teljesítésénél mérle­gelve a nehézséget, azzal ámítgatja magát, hogy amit tennie kellene, de tenni nem szeret, talán nem is oly szigorú kötelesség, hogy el ne maradhatna vagy utóbbra ne haladhatna; aki mulasztásait szépítgeti s hogy lelkiismeretének intő szavát elnémítsa, önmagának ígéreteket tesz, hogy amit elmulasztott, majd máskor nagyobb pon­tossággal helyrehozza; aki előtt a kötelesség nem oly szent törvény, mellyel sérteni, vagy mellőzni soha, semmi szín alatt nem szabad: az hamar megszokja a könnyelmû hanyagságot. Kezdetben kisebb kötelességeit mulasztja el, később a legszentebbet is föláldozza kényelmének vagy élvezeteinek.

Merészség a politikában csak akkor van helyén, midőn tetemes erőre támaszkodik, e nélkül mindig kocka, mely többnyire vakra fordul.

Önsorsunkról magunk rendelkezhetünk, s ha kockára tesszük azt, önmagunk szen­vedjük kárát. De mások sorsát, mit a bizalom hitünkre bízott, a haza sorsát, mely be­csesebb előttünk saját életünknél, féltenünk kell minden veszélytől, s a szeretet óva­tosságával kell azt megőriznünk; kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát koc­káztatnunk nem szabad.

Van egy hû barátom, kinek szava még a közvélemény szavánál is fontosabb előttem, kivel én soha nem alkuszom, mert parancsait szentnek tartom, s kinek neheztelését magamra nézve a legsúlyosabb csapásnak tekinteném, és ezen hû barátom: önlelkiismeretem.

Jaj azon nemzetnek, melynél a nép tömegét, vagy a hatalmasok kebelét fanatizmus foglalta el; dúlva van ott a nemzet boldogsága, gyûlölség a jelszó, s az üldözőknek léptein vérnyomok támadnak.

Aki az elkezdett munkában már kifáradt, s ezentúl henyén akar vesztegelni, nézzen előre, s ha látni fogja, mennyi még a teendő, hanyagsága múlni fog; vagy nem lépett tiszta szándékkal azon pályára, melyről oly hamar lelépni készül.

A nemzet bizodalma a fejedelemnek s kormánynak legbiztosabb támasza, s hol az egyszer elenyészett, azt sem visszahozni, sem pótolni többé nem lehet.

Krisztus isteni vallásának legszebb alapja a szeretet, s akinek kebelében Isten és emberek iránt lángoló forró szeretet nem lakik, az Krisztusnak isteni vallását csak külső formákban gyakorolja, de szíve vallást nem ismer.

Gyermekéveid már elmúltak. Eddig csak azok körében éltél, kik a te boldogságodat saját boldogságuk egyik fő-részének tekintették. Szeretet ápolt s vezetett minden lépteiden. Ártatlan örömeid között nem ismerted az aggodalmat s az élet gondjait. De most már kilépsz a világba az emberek közé, kik saját érde­keiket a te boldogságodnak föl nem áldozzák. Kevesebb szeretettel, több szigorral s gyakran kíméletlenül ítélik meg tetteidet és legfeljebb cserébe adnak örömet örömért, szeretetet szeretetért s még jó szerencse lesz, ha e cserében is meg nem csalnak. Az élet gondjai maholnap saját erődet s belátásodat is igénybe veszik.

Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.

A szabad egyház eszméje s a vallások egyenjogúsága azt kívánja, hogy a hon minden polgára, bármely hitfelekezethez tartozzék is, szabadon élhessen saját vallásának tanításai szerint, ha azok az állam céljával nem ellenkeznek és mások hasonló jogait nem sértik.

Vannak némely alapigazságok, melyek már magokban oly tiszták és egyszerûek, oly világosak és kétségtelenek, hogy azokat bővebben fejtegetni csak azért is szükségtelen, mert a kinek kebelében azok visszhangra nem találnak, kit az ilyen alapigazságnak puszta kimondása meggyőzni nem képes, azt hosszas okoskodás sem fogja egy könnyen elvonni elfogult véleményétől.

A bosszúállás kegyetlen indulat, ilyen indulatot pedig az igazság kiszolgáltatásának ismerni nem szabad.

Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat; de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést.

Tudományos vitatkozásoknál nem a személy, nem a tekintély, hanem egyedül az igazság bírhat döntő erővel.