Elliot Aronson

Az az ember, aki őrült dolgot tesz, még nem biztos, hogy őrült is.

Jean-Paul Sartre egyszer azt írta, amint kibújunk az anyaméhből, szabadságra vagyunk "ítélve". Miért fogalmazott volna úgy, hogy "ítélve", ha nem azért, mert a szabadság súlyos teher - szenvedések és veszteségek árán lesz a miénk.

Egy zárt kapcsolatban az emberek általában elfojtják kisebb bosszúságaikat, és negatív érzéseiket megtartják maguknak. A felszínen tehát minden pozitívnak látszik, de valójában a nyugvópont nagyon törékeny, és az érzések hirtelen megváltozásakor az egész felborulhat. Ám az olyan őszinte, nyílt, "valódi" kapcsolatnak, amelyben az emberek képesek arra, hogy megosszák egymással valódi érzéseiket és élményeiket - még a negatívakat is -, sohasem lesz ilyen nyugvópontja. Egy ilyen kapcsolatban az érzelmek állandó mozgásban vannak.

Minél bizonytalanabb valaki, és minél jobban kételkedik önmagában, annál jobban fog vonzódni ahhoz, aki szereti őt.

Az emberek egyik leghatalmasabb szükséglete az, hogy tartozzanak valahová. Az elfogadás és az elutasítás a társas lények egyik legnagyobb jutalma, illetve büntetése.

Ha az embert vadállatnak nevezzük, tulajdonképpen ez az állatokra nézve sértő.

Nem sokra megyünk elméleti előadásokkal, ha lényeges, az életet nagyban befolyásoló attitûdök megváltoztatásáról van szó. Az eltérő háttérrel rendelkező diákok nem fogják egymást értékelni csak azért, mert elmondjuk nekik, hogy az előítélet és a diszkrimináció rossz dolog. Akkor fogják egymást értékelni, ha olyan helyzetbe kerülnek, ahol strukturált, megtervezett módon történik az interakció, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy alapvető embersége mindenen keresztülragyogjon.

A férfiaknál a bánat három leggyakoribb megnyilvánulási formája az, hogy sokat isznak, veszélyesen vezetnek... és szomorú, érzelgős dalokat énekelnek zuhanyozás közben.

Társadalmunkban úgy éljük végig az életünket, hogy egyfolytában önmagunkat védjük; nem akarunk másoknak túl nagy támadási felületet adni, ezért páncélt öltünk magunkra. Néha olyan sikeresen megtanuljuk, hogyan leplezzük el mások elől valódi érzéseinket, hogy még magunk előtt is rejtve maradnak.