Első emelet

A szél tovafújja az összes lábnyomot, És nem marad semmi, csak fullasztó homok. Az édes évek is így múlhatnak el, Ó, ezt ne feledd el!

Látod már, ez a film az életünk, Hadd legyen tehát a miénk! Eljátsszuk azt, hogy mi is rendezünk, A filmben éppen ez, ami szép.

Kívánok neked az ablakodba fényeket, a fényhez szép csendeket, a csendhez tiszta vágyakat, s a vágyhoz mindig társakat.

Boldog névnapot, Neked csak jót kívánhatok, Az ünnep így szép, ahogy ránk talált, hisz együtt éljük át, Hát boldog névnapot, ma boldog mind, aki adhatott, Ki hozzád eljött, mit is mondana, boldog névnapot!

Van, aki szebb, és van, aki jobb, De olyan nincs, aki én vagyok.

Üvölt a reklám, és rohanok én, nem számít, mibe van, csak legyen enyém!