Fabio Geda

Ha olyan emberek fogadnak be, akik szeretettel bánnak veled - ugyanakkor természetességgel, anélkül, hogy rád kényszerítenék az akaratukat -, előfordulhat, hogy kedved támad még inkább közéjük tartozni.

Ha közvetlenül beszélsz az emberekkel, úgy sokkal erőteljesebben közvetítheted az érzelmeidet, még ha a szavaid bizonytalanok is, és a kiejtésed is idegen; mindenesetre az üzenet, ami eljut hozzájuk, sokkal inkább hasonlít arra, amit gondolsz, semmint arra, amit egy tolmács ismételne (...), hiszen a tolmács szájából nem áradhatnak érzelmek, pusztán szavak, és a szavak csak olyanok, mint valami burok.

Mielőtt az ember képes lenne másokkal törődni, először a saját bőrében kell jól éreznie magát. Hogyan adhatsz szeretetet, ha a saját életedet sem szereted?