Gergely Ágnes

A villámütés sose földelődik. Ha barátod volt, nincs helyette más. Szerelmet elveszteni: légszomj. Barátot fulladás.

Csak gyere közel. Hajolj rám és tanuld meg, hogy nem minden jel.

A halottakhoz való hûség a legjobb jellemek sajátja.

A gyûlölet olyan, mint a színvakság. Színvaknak hiába mondod, hogy a fák zöldek. A gyûlölet mindig ki akarja irtani az erdőt.

Az ember csak azt bírja ki, amit érdemes kibírni. (...) Hogy mit érdemes és mit nem, az csak annak jut eszébe, akinek nem volt gyereke, vagy akitől elvették a gyerekét; ami kezdettől fogva nincs, azt állítólag meg lehet szokni.

A legnagyobb veszteség az elveszett gyerekkor.

Te vagy bennem a bizonyosság, az önvédelem és a gőg, a különbség, az azonosság, a fejtartás mások előtt. Ha jössz, a padló is megéled, körvonalat kap a világ, a tárgyak előrefeszülnek, türelmük szétveti az ajtót, lebiccenő fejem fölött a lámpa lélegző virág, jaj, nézd, hogy szeretek, szeretek várni rád.

Olyan gyarló dolgot, mint a pénz, bármikor lehet szerezni, de igazi jó tanácsot kapni nehéz.

Ne higgy annak az embernek, aki azt állítja, hogy jobb éhezni, mint jóllakni!

Ne higgy annak az embernek, aki azt állítja, hogy jobb gyalog menni, mint lóháton!