Ugrás a tartalomra
Idézetem
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
×
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
Szerző
Glenn Greenwald
A történelem (...) azt bizonyítja, hogy a tömeges megfigyelésre alkalmas apparátus puszta létezése - felhasználásától függetlenül - önmagában elégséges az eltérő vélemények elfojtására. Az az állampolgár, aki tudja, hogy folyamatosan megfigyelik, a félelem miatt hamar alkalmazkodóvá, meghunyászkodóvá válik.
Tetteink fogják meghatározni, sorsunk hol ér véget.
A nagyobb közjó érdekében érdemes az egyéni hatalmat korlátozni, vagy akár le is mondani róla.
A titkosság az a tényező, amely a hatalommal való visszaélést lehetővé teszi. Az egyetlen valódi ellenszéruma pedig az átláthatóság.
Ha tudjuk, hogy figyelnek bennünket, visszafogottabbak, óvatosabbak leszünk megnyilatkozásainkban, és kevésbé érezzük szabadnak magunkat.
Jóllehet az online interakciók során kialakul egy kép az emberekről, ám személyesen is találkoznunk kell, hogy megtudjuk, kik is ők valójában.
Egyetlen ember, akár a leggyengébb is, orvosolhatja a nagy igazságtalanságokat.
Aki elsőként robbantja a sztorit, az határozza meg, miként tárgyalják és értelmezik.
A privát szféra iránti vágy az ember alapvető joga, nem pedig fölösleges luxus. Ösztönösen tudjuk, hogy igazán szabadon csak mások figyelő tekintetétől távol cselekedhetünk, gondolkodhatunk, kísérletezhetünk. A magánszféra sérthetetlensége a szabadság alapvető feltétele.
Amikor az ember megfigyelés alatt áll, kevesebb választási lehetőséget mérlegel, mint ha saját, biztonságos terepén mozogna. A magánszféra felszámolása jelentősen korlátozza az emberi választás szabadságát.
Ha úgy hisszük, hogy folyamatos megfigyelés és megítélés alatt állunk, nem vagyunk szabad emberek - még a szabályrendszeren belül sem tehetjük azt, amit jónak látunk.
A magánélet (...) valódi terepe a kreativitásnak, az egyet nem értésnek és a megújulásnak. Mindez azonban sem a társadalomban, sem az egyén szintjén nem létezik, ha az állam szabadon megfigyelhet, és a privát szféra gyakorlatilag megszûnik.
A tömeges, állami megfigyelés még abban a valószerûtlen esetben is elnyomó jellegû, ha bosszúszomjas politikusok nem arra használják, hogy magánjellegû információkat szerezzenek politikai ellenfeleikről. Attól függetlenül, hogy a megfigyelés "jó" vagy "rossz" céllal történik-e, tilalomfákat állít az emberi szabadság kiteljesedése elé.
Semmi sem motiválja jobban az embereket a kézmosásra, mint ha jelenlétükben valaki más is kezet mos.
Vannak dolgok, amelyeket annak ellenére szeretünk egyedül csinálni, hogy "nincs bennük semmi rossz".
Az elnyomás ritkán vesz célba olyanokat, akik nem jelentenek fenyegetést a számára, így ők könnyen meg tudják győzni magukat arról, hogy nincs elnyomás.
A társadalom szabadságának valódi fokmérője (...) nem az, hogyan kezeli a talpnyalókat, hanem az, miként bánik az egyet nem értőkkel.
A haladás (...) az egész világon azoknak köszönhető, akik merték kritizálni a hatalmat, a dogmákat, hogy új gondolatokat, új életszemléleteket teremtsenek.
Az az ország, amely a teljes biztonságot minden más fölé helyezi, és a testi épség illúziójáért cserébe feladja a hatalom ellenőrzésének lehetőségét, végül lemond a szabadságáról. Pedig a teljes biztonság elérhetetlen álom: akármennyire is igyekszünk elérni, ez nem sikerülhet. Hajszolásában azonban emberi életek és egész nemzetek mehetnek tönkre.
A hírhozó lejáratása a hír lejáratása érdekében régi taktika (...), és sajnos sokszor mûködik is.
1
2
Következő »