Gulácsy Lajos Kálmán

Én csak félig álmodva élem a világot. Egyik szememmel a hazug, édes álomképek káprázatába bámulok, a másik szemem mindig a valóságot figyeli.

Az élet az egyéniségek kiválogatására van szánva. A nagy rosta csak nagy szemeket őriz meg, a középszerûek éppen úgy átsiklanak rajta, mint a silányak. A semmi és a középszerûség alig különbözik egymástól. A jelent és a jövőt csináló életben csak azok számítanak, akik mások nézeteitől elszigetelten, taposatlan talajra lépve, új utakon törtetnek előre; akik a divat, rövidéletû kis harcok, apró villanások fénytelen dicsőségétől nem részegülnek meg. Büszkén és emelt fővel haladnak céljuk felé.