Győrffy Ákos

A tények számunkra tetszetős halmaza nem egyenlő a valósággal. A valóság valami más. A tények valósága az a mátrix-világ, amelyben így vagy úgy leéljük az életünket, miközben a tények által kitermelt tápoldatban lebegünk mély kábulatban, amelyből nem lesz ébredés.

A legtöbb szöveg irritál, túlságosan is akar valamit. Amit akar, azt én az esetek túlnyomó részében nem akarom.

Nehéz mûfaj a dalszövegírás, egyszerre nehezebb és könnyebb a versírásnál. Könnyebb, mert a dalszöveget a hatásos, jól mûködő zene képes elvinni a hátán akkor is, ha a szöveg önmagában nem lenne elég erős. És nehezebb, mert ha a zene magára hagyja a szöveget, ha a szöveg magára marad, sebezhetővé és kiszolgáltatottá válhat.

Az idegen nyelvû dalszövegek mögé el lehet rejtőzni, az anyanyelv azonban nem kínál búvóhelyeket. Ha az anyanyelvemen szólalok meg, az olyan, mintha anyaszült meztelenül kiállnék a csillagok alá. Itt vagyok, ilyen vagyok, nézzetek meg jól.

Ez a világ, azt hiszem, nem az igazi otthonunk, és minél inkább törekszünk arra, hogy otthonunknak tekintsük, annál nehezebb lesz elszakadni tőle. Mert egyszer el kell szakadnunk tőle. Csak mintha nem gondolnánk igazán soha erre az elszakadásra. Úgy teszünk, mintha nem lenne halál.