Hélinand de Froidmont

Kis pénz elég jó cél iránt. A bölcs nem is kíván sokat, a kapzsi egyre szomjasabb: kevésnek érzi vagyonát.

Mint ígérte, tegyen ki-ki! Hazugját Isten bünteti.

Halál, a vénhedt arcokon ott van már könnyen láthatón, az ifjakban még rejtezik. De fő vigalma ott vagyon, hol ûzik: "Hess!" hivalkodón.

Halál, mindünk a percre les, mikor ránk szólsz: "Adós, fizess!" s bilincsben már a két kezünk: Húsz-harminc év csak olykor ez, s úgy véljük, a legjobb kor ez, s lám, máris zsákmányod leszünk.

Szépség és gazdagság mit ér? Dicsőség és nagyság mit ér? Halál derût, Halál borút, mint kedve tartja, úgy cserél.

Ki nem fél, hogy Halálra jut, Halál elsőbb feléje fut, Halálnak főként ő a cél.

Halál, titkunk leleplezi, a szolgát szabaddá teszi, rabbá királyt s legfőbb papot. Éltünk érdemben rendezi, Halál a csórót pénzeli.

Több a kín, hol több a kéj.

Halál, ki nem fél: balgatag ki meg csak retteg: még azabb, hogy el ne vessze életét. Elveszti az, nincs biztosabb.