Hervé Le Tellier

A remény a boldogság kapuja, a beteljesülés a boldogtalanság előszobája.

Nincs méltóságteljes halál, (...) meghalni csak egyedül lehet. A búcsú végső pillanatától csak azok remélhetnek bármit, akik maradnak.

A szerelemmel az a helyzet, hogy a szív rögtön tudja és fennen hirdetné az igazságot. De nem lehet csak úgy lerohanni a másikat azzal, hogy szeretjük. Nem tudná mire vélni. Ezért magunk előtt is kendőzzük, hogy rabul ejtett bennünket.