Homonyik Sándor

Csillag voltál, azt mondják, s nem vigyáztunk rád, Egy lélegzetnyi boldogság: ennyi volt tán, ez volt az élet.

Szeress úgy, hogy bízzak még, Higgyem azt, hogy győztesként Nem lépsz rajtam át.

Ne várj színes álmokat, ne reméld, hogy egy perc alatt valaki mindent helyre tesz; csak egy álom ez.

Sose búcsúzz el, minden új nap egy új remény, Van, hogy elveszítesz mindent, mégis élj a holnapért! Sose búcsúzz el, mert az éjszaka véget ér, Újra eljön majd a hajnal, van, ki vár, hogy visszatérj!

Egy szó, ami hirtelen szíven talál, Elég, hogy összetörve, némán félreállj. A tengernyi gond között nincs semmi jó, Sorsod a hullámok közt vergődő hajó... S mert a célodtól oly messze jársz, Egy nap úgy döntesz, végleg kiszállsz.