Immanuel Kant

Tiszta matematika - tiszta költészet.

Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen.

A gyermekek akaratát nem szabad megtörni, hanem csupán hajlítani oly módon, hogy a természetes akadályoknak engedjen.

Csak a vidám szív képes arra, hogy a jóban gyönyörködjön.

Az apák leányaikkal szemben túlságosan elnézők, az anyák fiaikkal szemben. Mindegyiknek saját nemét kell fegyelmeznie.

A politika az okosság oly faja, amely által valaki egy egész szabad népet a saját céljaira felhasználni tud.

Mesterkélhet az ember, amennyit akar, de a természetet nem tudja kényszeríteni arra, hogy megváltoztassa törvényeit. Vagy magának kell dolgoznia; vagy másoknak az ő számára; és az utóbbi munka annyit rabol el mások boldogságából, mint amennyivel sajátját akarja fokozni az átlagon felül.

A kényelemszeretet az ember számára rosszabb, mint az élet minden baja.

A legtöbb ember úgy játszik gyermekével, mint a majommal. Énekel neki, dédelgeti, csókolgatja, táncol vele. Azt hiszik, hogy valami jót tesznek a gyerekkel, ha mihelyt kiabál, odaszaladnak hozzá és játszanak vele és így tovább. Azonban annál gyakrabban kiabálnak. Ha azonban nem törődünk a kiabálásukkal, akkor végül is felhagynak vele. Mert hiábavaló munkát egy teremtmény sem végez.

Különösen megerősödik a kettősség érzése, ha a szerelem boldogsága a tökéletes egymásra találásban fejeződik ki, vagy teljesen hiányzik az az érzés, hogy két külön lény vagyunk.

A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.

Fák, ha a szabadban állnak és növekedőben vannak, jobban fejlődnek és pompásabb gyümölcsöt fognak hozni, mintha mesterkedéssel, üvegházzal és formák rákényszerítésével nevelték volna.

Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.

Az ember saját akaratát sohasem gondolhatja másnak, mint szabadnak.

Mindenkinek csak annyi boldogság jut részül, amennyit viselni méltó.

Olyan görbe fából, mint amilyenből az ember teremtve van, nemigen lehet egészen egyenest faragni.

Aki embereket, mint tetszés szerint kezelhető tárgyakat, használ és elhasznál: puszta gépekké teszi őket, eleven masinákká, mint az állatok, akikből még csak a tudat hiányzik, hogy a világ legnyomorultabb lényei legyenek.

Ha mind a két dolog az államalapítás feltételévé volna téve, az is, hogy legyen államfő, az is, hogy lehessen lázadás, akkor államalapítás egyáltalában nem volna lehetséges. Pedig mégiscsak ez volna a nép szándéka. (...) A lázadás jogtalansága tehát abból világlik ki, hogy (...) a saját célját tenné lehetetlenné.

A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon.