J. D. Robb

Nem nyerheti el az első díjat, aki el sem indul érte.

Egyes embereknek megvan az a képességük, hogy könnyed léptekkel haladnak előre, mégis mély nyomot hagynak a világban.

Minden könnyebb, minden jobb, amikor az ember megengedi magának, hogy boldog legyen.

Sötétben az álmok mindig fenyegetőbbek.

A szeretet bizalom nélkül már nem is szeretet.

Az elme, különösen a tudatalatti olyan, mint egy hófehér vászon. Amire folyamatosan festünk valamit. A mûvészet és a zene adja a festmény színeit és a stílusát.

A halál az emberiség végső, nagy kihívása. Nem számít, milyen előrehaladott az orvostudomány és a technológia, egyikünk sem menekülhet előle.

A nevelés, a környezet, az oktatás, valamint a helyes, illetve megkérdőjelezhető választásaink tesznek minket azokká, akik vagyunk. Senki sem született szörnyeteg, de nem is szent.

A család ott van, ahol az ember megteremti magának.

A harc egyetlen módja, ha mocskos eszközökkel harcolsz.

Az élet meglehetősen unalmas lenne, ha visszatekintve nem éreznénk legalább egyszer, hogy megbántunk valamit.

A nők a földkerekség legkülönösebb teremtményei, nincs igazam? Egy férfi sohasem értheti meg őket igazán. Szerintem nagyrészt ebből fakad a vonzerejük. A titok mindig sokkal érdekesebb a tudásnál.

Életünk során sok döntést kell meghoznunk, és végső soron ezek a döntések határoznak meg bennünket.