Jeremy Bentham

A dogmatikus teológia szelleme mindent megfertőz, amit megérint.

Nincs nagyobb dögvész egy államban, mint a vallási buzgalom erkölcsösség nélkül.

Teremts meg minden boldogságot, amit megteremthetsz; szüntess meg minden gyötrelmet, amit megszüntethetsz. Minden nap hozzájárulhatsz mások öröméhez, vagy enyhítheted kínjaikat. És az öröm minden egyes magja, amit mások szívében elvetsz, saját szívedben hoz gyümölcsöt; míg minden szomorúság, amit embertársad gondolataiból és érzéseiből kiszedegetsz, gyönyörûséges örömöt és békét hoz lelked szentélyébe.

Mindenki egynek számít és senki sem egynél többnek.

A természet az embert két szuverén úr: a fájdalom és az öröm uralma alá helyezte. Csupán ezek mutathatják meg számunkra, mit tegyünk, s irányítják is azt, amit teszünk.

Nem az a kérdés, hogy "Képesek-e gondolkodni?", nem is az, hogy "Képesek-e beszélni?". Sokkal inkább az: "Képesek-e szenvedni?"