Joe Abercrombie

- Jobban oda kéne figyelnie rá, kinek a fejébe nyom csak úgy egy koronát. - Ez a baj a koronákkal: valakinek hordania kell őket. Nincs más lehetőség, mint vaktában bedobni a tömegbe, és reménykedni a legjobbakban.

Amit lehet, szavakkal érd el, mert a szavak ingyen vannak. De egy állig felfegyverzett ember szavai sokkal édesebben csengenek.

Ha akar, ha nem, előbb vagy utóbb mindenkinek harcolnia kell!

A türelem éppen olyan félelmetes fegyver, mint a harag. Sőt, félelmetesebb, mert kevesebb ember rendelkezik vele.

A harcosnak először azt kell megtanulnia, mikor ne harcoljon.

A félelem ellen nincs jobb orvosság, mint ha az ember beszélget valakivel, aki nála is jobban be van tojva.

A megveszekedett félelem és a megveszekedett bátorság ugyanannak a csalánnak a két leve, és bizony egyiket sem szerencsés puszta kézzel megragadni.

A méltóságnak az élők sem igen veszik hasznát, a holtak pedig végképp semmire sem mennek vele.

Az igazság olyan, mint a só. Az embereknek szükségük van belőle egy kevésre, de ha túl sokat kapnak, felfordul tőle a gyomruk.

Az ember nem is él igazán, amíg nem nézett szembe a halállal.

A háború átkozottul macerás meló, ami minimális eredménnyel jár, és a végén mindig a katonák járnak a legrosszabbul.

A hûség veszélyes kötelék. Könnyen elmossák a viharok. Az önző érdek kiáll minden időjárást.

Férfi és nő között azt hívják barátságnak, amikor az előbbi huzamosabb ideig üldözi az utóbbit, mégsem jut vele semmire.

Egy haldokló szeméből nincs milyen titkot kiolvasni, csak a félelem és a fájdalom látszik rajta. Előjele annak a félelemnek és fájdalomnak, amit az ember maga érez majd, ha rá kerül a sor.

Semmi sem segít jobban elfelejteni az ember saját baját, mint ha egy másik nyomorúságát látja.