Johann Rist

Nincs oly csapás, bármerre dúl, mely idővel nem csillapul, és meg nem szûnik végül. Csak az öröklét végtelen, el nem csitul egy percre sem, hánytorog szünet nélkül.

Hol boldog béke van, bátran épít akárki, az áttetsző patak kerteken át folyik a földre, rábizott vetés híven csiráz ki, urának hozza majd nemes gyümölcseit.