John Masefield

Hallottam tengerek énekét s zengő virágokat, néztem vitorlám íve alól messze világokat, de a leggyönyörûbb, amit az Úr mutatott valaha, az a kedvesem szava, haja, szeme és ajka piros vonala.

Midőn az ember meghal, vélem én, Lelke visszatér a földre. Valami új hús-álruhát öltve Új anya öléből lép elénk. Karja erősebb, szelleme fénylő: A régi lélek újra útra kél.