Jussi Valtonen

A valóság olyan fonalakból szövődik, amelyeket az emberek fiatalon nem látnak, ám attól még nem szûnnek meg létezni.

A szeretetet arról lehet megismerni, (...) hogy nem kínál fel lehetőségeket, nem követel és nem mérlegel. A szeretetet arról lehet megismerni, (...) hogy fénnyel tölti meg a szívet. Arról, (...) hogy eltereli a figyelmünket magunkról és saját vágyainkról.

Gondolat nem létezik arc nélkül. A világnak nem véleményekre, elvekre, tudásra van szüksége, hanem olyanokra, akik ezeket megjelenítik.