Kánya Emília

Igaz, vannak mérges virágok is szép külsővel, de ezek csak ritka kivételek a természetben, általános szabály az: milyen a lélek, olyan a test.

Az áldozat csak akkor fáj, ha nem örömest hozzuk; szívből hozva, édesebb ez az uralomnál, és boldogítóbb mindennél a világon.

Az a férfi, akit pusztán külső érdekek által lehetett meghódítani, nem képes boldoggá tenni egy nőt; (...) az ily módon meghódított férj szerelme csak olyan, mint az a szín, mely a ruhakelméket széppé teszi: lekopik, magunk sem tudjuk, mitől, ellensége minden szellő, minden napsugár.

Aludjék ki a szeretet és egyszeriben éj borul a mindenségre; a nap sugarai fent az égen nem oszlatják el a sötétséget a földön, mert a szívekben volna ez.

Tiszta érzés csak tiszta eszközök által keletkezhetik.

A puszta szépség (...) nem fegyverzi le ellenségünket, nem véd, nem biztosít boldogságról, nem óv boldogtalanságtól; hanem igen is teszi azt egy másik tulajdonunk: a lelki szépség.

Nem elég, ha magunk jót teszünk: másokat is kell arra buzdítani, ahhoz pedig sok szeretet, sok béketûrés és kitartás kívántatik.

A nőnek egész világa a szerelem, és e világ olyan gazdag szépségekben, áldásokban, hogy a többiről könnyen le kell tudni mondania; az ő egész élete csak a szerelem szolgálatában áll, és minél nagyobb ebben az önelégült igénytelenség, annál igazabb a szerelem és annál boldogabb ő is, a férj is.

Ha csak tökéletes embert tudunk szeretni, akkor senkit sem szeretünk, mert olyant nem találunk a földön.

A sértés mindig a mûveletlenség jele, és semmi sem mutatja inkább egy embernek lelki romlottságát, mint az, ha indulatosságában sértegetésekre vetemül.