Karin Smirnoff

A gonoszság, az igazságtalanság meg valamennyi más szarság most is ugyanúgy markában tartja a társadalmat, csak épp már senkit sem érdekel. Amint hazaérnek az irodából munkájuk végeztével, felbontanak egy üveg whiskyt, végigpörgetik az e-mailjeiket, megvacsoráznak, elmennek fallabdázni egyet, majd lefekszenek aludni. (...) Csupán a legközelebbi hozzátartozóikkal törődnek, már ha egyáltalán. Egyikük sem pályázik az igazság bajnoka címre.

Van az a pénz, ami olyan könnyen jön, hogy képtelenség nemet mondani rá.

Az őszinteség kérdéseket szül.

Szeretem az új problémákat. Távol tartják a régieket.

Az emberiség jó úton halad afelé, hogy elpusztítsa a Földet, amely magának az életnek az alapvető feltétele. Ha a Föld elpusztul, nincs tovább. A klímaváltozás veszélyeit nem a tudósok találták ki, és nem is unatkozó kislányok, akik figyelemre vágynak. Ez a valóság! Az ember, az ő szükségleteivel együtt - mint az élelmiszer előállítása, fûtés, közlekedési eszközök és a komfortos élet - jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygónkra, és bár önellentmondásnak tûnik, magára az emberiségre is. Lehet, hogy ez nagyon kegyetlenül hangzik, de ahhoz, hogy a Föld fennmaradhasson, az emberiség egy részének el kell pusztulnia.

Erős az, aki sosem mutatja ki az érzéseit.

Valamennyien abban a hitben növünk fel, hogy egy hatalmas gépezet fogaskerekei vagyunk. És mind fontosak vagyunk, akárkik legyünk is, akárhogyan is nézzünk ki. De ez nem így van. Az orvostudomány, a gyógyszerek, a modern technika, a génmanipuláció és hasonló dolgok segítségével elvesszük a természettől a kiválasztás lehetőségét.

A család nyújtja a legjobb védelmet az egyén számára. (...) Mármint nem a szülőkre gondolok, hanem egy saját családra. Egy jó férjre és néhány gyerekre, akik összekötik a szülőket egymással. Meg egy otthonra.

Amikor a nappalok már rövidebbek, mint az éjszakák, a hó menti meg a helyzetet.

A világ sokkal gonoszabb, mint amit el tudsz képzelni.

Az igazság egy biztos számsor, amelybe minden szám szépen beleillik, amíg hirtelen az egyik ki nem lóg belőle.