Kozma Lilla Rita

Miért gondolja bárki, hogy a hajléktalanságot azzal lehet felszámolni, ha a fedél nélküli társainkat elviszik onnét? Felszámolásról beszélnek, de megoldásról senki sem. Felszámolásról beszélnek, mikor tudják, hogy ez szinte lehetetlen. Hiszen nekik mindenki hátat fordít. Leginkább azok, akik tehetnének azért, hogy változtassanak. Az állam vezetői. A járókelők. A bolttulajdonosok. És te. Aki azért néha dob a kalapba egy tízforintost.

A hajléktalan emberek is emberek, és nem szabad velük másképp bánni. Annak ellenére, hogy a társadalom ezt a nyomást teszi az emberekre, hogy el kell ítélni őket, mert csak a terhünkre vannak. Én nem ezt gondolom. A társadalomnak feladata mindenkit a lehető legjobb helyre húzni azon a bizonyos létrán.

Az empátia mindannyiunkban benne van, csak van, aki elnyomja magában mélyre, mert azt hiszi, hogy azzal, ha megmutatja, mit érez, veszélybe sodorja saját magát.

Mindig mindenkihez úgy kell szólnunk, olyan szinten, ahol az adott egyén tart a világgal.

Az emberek eredendően nem rosszak. Csak mindenkire bélyegeket ragasztunk. Ami alapvetően az emberiség legnagyobb hibája.