Lengyel József

Akinek kétszázmillió ember a szolgája, annak az fáj, hogy akárcsak egy is maradt, aki nem akar szolga lenni.

Ami ma korainak látszik, holnap már késői lehet.

A munkás érdeke és az állam érdeke (...) csak bizonyos hányadában azonos.

Az élet, amint megszûnik rosszabbodni, azonnal javulni kezd.

Szeretet és bosszú egy - ikertestvérek. Csak aki nem felejt, tud szeretni, csak aki nem felejt, tud bosszulni.

Meghalni, egy nagy dolgot minden elszántsággal véghez vinni könnyû dolog, de élni, mint egy szent: ezt próbáld meg.

Az élet nem ér egy lyukas garast se, mégis imádjuk. Meddig? Az utolsó percig!

Veszedelmes dolog, de az történik, amit akarsz: Élhetsz, ha úgy akarsz, Meghalsz, ha jobb a veszendőség,

Ön is békeharcos? No, látja! Íme, ez az ellentmondás feloldása. Nem szabad rábíznunk magunkat arra, hogy ami értelmetlen, az eleve lehetetlen is: utat kell vágni az értelemnek!

A rágalom kétélû fegyver. (...) Csakhogy az a bizonyos második él, sajnos, sokkal később vág. És megtörténhet, hogy már későn.

Semmi sem mehet túl a saját határán. Még az értelmetlenség sem.