Leonard Cohen

Mindenen van egy repedés. Azon keresztül jut be a fény.

Járod az utad, Járom az utad én is.

Illatuk füstcsíkok módjára úszik a levegőben. Szerelmes kacagásuk az egész világot a karmaiban tartja.

Csinálhatsz akármit, úgyis megtörténik, ami megtörténik.

Táncolj velem, szép vagy, mint egy bíbor hegedû, forgass túl a pánikon, mert félek egyedül, legyek én az olajág, mit röptödben hordasz, forgass, szerelem, forgass. Forgass, szerelem, forgass.

Ezt éneklem a szívért, amelynek nincsen társa a lélekért, amelynek nincs királya a balerináért, akinek néma a tánca.

Mint madár a dróton Mint részeg az éjféli karban A magam módján kipróbáltam, hogy legyek szabad.