Ugrás a tartalomra
Idézetem
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
×
Témák
Szerzők
Kedvenceim
0
Szerző
Louise L. Hay
Kellemes gondolatokkal töltöm meg az elmémet. Ez vezet el leghamarabb a gyógyuláshoz.
Időm egy részét mások megsegítésére fordítom, és ez a saját egészségemnek is jót tesz.
A legnagyobb ajándék, amit önmagamnak adhatok, az a feltétel nélküli szeretet.
Nem kell tökéletesnek lennem ahhoz, hogy szeretetre méltó legyek önmagam számára.
A szeretet csodaszer. Önmagam szeretete csodákat mûvel az életemben.
Én vagyok a legfontosabb személy az életemben.
Önmagamba nézve találok rá belső kincseimre.
Tudva, hogy egykoron a barátaim is idegenek voltak számomra, örömmel üdvözlök új embereket az életemben.
Életem szereplői valójában tükröt tartanak elém.
Mosolygó arc és vidám, bizakodó szavak - a legszebb ajándék ez valamennyi ismerősömnek.
Az élet vidám, kreatív megnyilvánulása vagyok.
Lemondok a tökéletesség iránti igényről. Elég vagyok olyannak, amilyen vagyok.
Csak mert elhittünk valami rosszat magunkról és az életről, nem jelenti azt, hogy ez a hiedelem igaz is.
Minél többet rágódunk azon, amit nem akarunk, annál inkább benne rekedünk. Ellenben ha azzal foglalkozunk, amit akarunk, bőséget és jó dolgokat vonzunk magunkhoz.
Az öngyógyítás alapja, hogy mindenestől elfogadjuk önmagunkat. Sikereinket és kudarcainkat, rémült bezárkózásunkat és szerető szívünket. Meggondolatlanságainkat, botlásainkat és éles eszünket. Megszégyenülésünket és győzelmeinket. Hiszen mindez hozzánk tartozik. A legtöbb gondunk abból fakad, hogy elvetjük lényünknek ezt vagy azt a vonását - hogy nem szeretjük magunkat mindenestől és feltétel nélkül. Ne szégyennel tekintsünk vissza múltunkra, hanem mint az élet teljességének és gazdagságának bizonyítékára. E teljesség és gazdagság nélkül nem lehetnénk ma itt.
Minden, amire szükségem van, a megfelelő helyen és időben ér el hozzám.
Leginkább annak állunk ellen, amiből pedig tanulhatnánk. Ha egyre azt mondogatod, "képtelen vagyok rá, nem akarom", valószínûleg egy neked fontos leckéről beszélsz.
Mikor valami jó jön az életünkbe, de mi nem veszünk tudomást róla, szó szoros érteimében eltaszítjuk ezt a jót magunktól.
« Előző
1
2
3
4