Marcus Tullius Cicero

Élj bátor emberként, és ha a szerencse ellened van, bátran nézhetsz szembe a csapásaival.

A legfőbb törvény az állam üdve legyen!

A megbecsülés serkenti a mûvészeket.

A küzdelmek megszokása könnyebbé teszi a szenvedések elviselését.

A bölcsesség ékesszólás híján keveset használ... viszont az ékesszólás bölcsesség híján sokat árt.

Vallani gyógyszer a tévelygőnek.

Egy levél nem tud pirulni.

Az emlékezet gyengül! Ez így van, ha nem gyakorolod.

Egy szoba könyv nélkül olyan, mint a test lélek nélkül.

Azért vagyunk mindnyájan a törvény szolgái, hogy szabadok lehessünk.

Az igaz barát olyan, mintha második énünk volna.

Eljövendő bajokról nem tudni hasznosabb, mint ismerni őket.

Eszünk vezet rá, hogy életünk célja szerint való fenntartására másokkal szövetkezzünk. E szövetség a maga egészében az állam.

Nincs olyan abszurd dolog, amit egy filozófus még nem mondott ki.

Bizony, ha az istenek gondját viselték volna az emberiségnek, akkor mindenkit jóvá kellett volna formálniuk, de ha ezt nem tették, akkor legalábbis törődniük kellett volna a jókkal.

Adj tüzedből lángot annak, aki kér.

Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után.

Semmi sem ütközik ki oly látványosan, avagy marad oly szilárdan meg az emlékezetben, mint az elrontott dolgaink.

Bárcsak olyan könnyen megtalálhatnám az igazat, mint ahogy cáfolom a hamisat.

Nem csak a szerencse vak, többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad.