Szerző

Mark Lawrence

Van úgy, hogy érdemes síkra szállni, bármilyen kicsi is az esély.
Furcsa dolog olyan valaki miatt szomorkodni, akit életében nemigen kedveltünk, főleg ha csak úgy magától jön ránk a bánat, de mit lehet tenni... talán az elveszett lehetőségek fájnak, egy beszélgetés hiányzik, amelyben elhangozhattak volna a ki nem mondott szavak, és az bánt, hogy semmi sem úgy történt, ahogy történhetett volna.
Száz lépcsőfok nagyon el tudja különíteni egymástól a fontosat meg a merő időpocsékolást.
Az éhínségnek kegyetlenebb az éle, mint bármelyik kardnak.
Amit az idő meg akar tartani, azt eltemeti.
Az álmaitok tépnek szét benneteket. Mindenki a saját képzeletének áldozata: magunkban hordjuk pusztulásunk magvát.
A hazugság sok igazságból épülhet fel, az igazság számtalan hamisságból alakulhat ki, amelyek egymásra tornyozva az égig érnek.
Akkor mutatjuk ki leginkább a gyengeségünket, amikor önmagunkra nézünk.
A gyáva bármit megbocsát magának, ha ürügyet talál rá.
A változást nem lehet megállítani. Minden véget ér, amit ismerünk. Nem afelől kell dönteni, hogyan szálljunk szembe vele, hanem hogy hogyan éljük túl.
Az igazi hatalom az elmében gyökerezik, nem rangokban vagy földekben vagy nagy hadseregekben.
A történetek akkor mesélik el magukat, ha itt az ideje. De egyes történeteknek sosincs itt az ideje.
Egy történet át tudja vezetni az embert a sötét helyeken. A történeteknek irányuk van. Egy jó történet egy útra tereli az összes gondolatot, nem hagy időt az elcsatangolásra, nem hagy teret másnak, csak a mesének, ahogy kibontakozik előtted.
A tények a hazug legjobb barátai.
Mennyi igazságra derül fény, miközben a hihető hazugságot keressük!
Nem a hazugság vagy az igazság számít. Hanem az, amit érzünk.
Nem mindig azt kapod, amit akarsz. De néha azt kapod, amire szükséged van.
A világot az emberiség vágyai és félelmei alakítják. A remény háborúja ez a rettegés ellen, egy olyan szubsztrátumon, amelyet maga az ember tett képlékennyé, csak már rég elfelejtette, hogyan.
A csillagok szépek ugyan, de a köztük levő ûr végtelen, és ígéretektől fekete.
A tenger mindig változik - és általában rosszabbra.