Szerző

Markó Iván

Nem a múltban keresem a legszebb karácsonyi pillanatot, hanem a huszonnegyediki éjszakában.
A szeretet olyan, mint minden nagyszerû dolog életünkben: belőle semmi sem elég. Lényege, hogy szüntelen adni kell.
A szeretet csak akkor él, ha kölcsönös. Minden olyan kapcsolat, ami fontos az életben, csak akkor "mûködik", ha szeretet lakozik benne és ha kétoldalú.
Ha csak azt nézzük, hogy ki milyen jól forog, táncol a színpadon, az kevés. A történet nem erről szól, hanem a gondolatról, az érzelemről, az emberről, a hitelességről, az igazságról. Az életről szól. Ha ez "átjön" a színpadról, az az ünnep.
Legnagyobb ajándék az élet. A legszörnyûbb napomon is ezt érzem. Fenséges, csodálatos ünnep, még ha kegyetlen, akkor is.