Mécs László

Megszépül minden, ha valakié. Be szép egy kiskert, ha valakié! Be szép egy asszony, ha valakié! Be szép a szívünk, hogyha szeretik! Be szép az ország, hogyha szeretik! Megszépül minden, hogyha szeretik!

Amikor születtem, nem jeleztek nagyot messiás-mutató különös csillagok, csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.

Ha gyûlölünk: egymásban önmagunkat gyûlöljük, mert egy-test-egy-vér vagyunk!

Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna, minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna: kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

Az egyik bánatom: mért nem tudja látni Egymást a sok ember, a sok-sok királyfi úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni.

Én tükre vagyok minden mosolyoknak, én azért élek, hogy visszamosolyogjak.