Moldova György

A cukrász a selejtet habbal takarja be, a kőmûves habarccsal, az orvos meg földdel.

A jó lányok a mennybe mennek, a rosszak külföldi luxusútra.

Aki huszonnyolc szóban mondja el azt, amit tíz szóban is megtehetne, az egyéb aljasságokra is képes.

Minden általad megkívánt ruhára, szelet húsra, autóra és mindezek foglalataként a szükséges pénzre legalább százan tartanak igényt - és egyikük se engedi át neked merő jóindulatból.

A reménytelenségnek is van egy előnyös oldala: felszabadít minket minden merev felelősségtudat alól, képessé válhatunk a csodák felismerésére és megvalósítására.

A hatalom javára még tárgyilagosnak sem szabad lennünk. Olyan aránytalan és méltánytalan erőfölényben van az ellenfeleivel, sőt az egész néppel szemben, hogy nem igényelheti az objektivitásunkat - még akkor sem, ha véletlenül igaza volna, bár ez a veszély ritkán fenyeget.

Tiszteld meg ellenfeleidet azzal, hogy nem adod fel idő előtt a harcot. Ne foszd meg őket a küzdelemben megszerzett győzelem örömétől.

Ha a szereplés vágya fontosabb neked, mint a közlés szándéka, ne vállald el a felkérést. Ne magadat mutogasd, hanem az ügyedet.

Ha megfeszülsz, akkor sem élhetsz mások helyett. Akárhogy is szeretsz valakit, nem kísérheted el kézen fogva a bölcsőtől a sírig, különben is nagy az esély, hogy te fejezd be hamarabb.

Ha ezer forintot szánsz egy ajándék vázára és ötszázért is látsz megfelelőt, nehogy merő jóemberségből kettőt vegyél belőle. A duplázás lefokoz. Ezért ne adj két egyforma csókot, pofont sem.

Egy interjú mindig szerepjátszás: ő kérdez, te válaszolsz, de ez a viszony néha szélsőségekbe csap át, és az újságíró úgy használ téged, mint egy atléta a futópálya salakját. A néző utólag csak arra emlékszik vissza, hogy ki készítette az interjút és nem arra, hogy kiről szólt.

Ha mûveltséged megbízható alapokon áll, akkor se kérkedj vele.

Csak a gyengék és a bizonytalanok kényszerülnek állandóan önmentő és önigazoló összecsapásokra. Az igazi harcost békén hagyják az ellenségei, mert tartanak tőle; neki az állandó készenléti állapotát kell megőriznie.

Ne félj Istentől! Nem tud különb poklot kitalálni annál, mint amilyet magadban hordozol! Mi bárki másnál jobban és kitartóbban tudjuk kínozni magunkat.

Sokan azt mondják: aki magában beszél, elveszett lelkét keresi, szerintem viszont: aki nem beszél, az már letett róla, hogy megtalálja.

A halottakkal minden vita hiábavaló. Élő embert sokszor meggyőzhetünk, de a halottakkal folytatott párbeszéd mindig a szívünkben zajlik le, és mi már csak puszta megalázkodásból és önkínzó szándékból is az ő szájukba adjuk a legerősebb argumentumokat, csak ők kerekedhetnek felül.

A bajok mindig korábban kezdődnek, mintsem nyilvánvalóan feltûnnének.

Aki önmagát akarja a Történelem serpenyőjébe dobni, mert azt hiszi, hogy helyreállíthatja vele a világ megbomlott egyensúlyát, annak nem lehet elmagyarázni, hogy az öngyilkosság, bármilyen látványos is, még soha nem változtatta meg a dolgok menetét. A kocsi kereke, melyet fel akartunk tartóztatni, zökken egyet az elébe vetődő testünkön, aztán gördül tovább.

Ha valaki magyarul beszél, attól még nem válik magyarrá, gyónhat-áldozhat naponta háromszor, attól még nem keresztény.

Bele kell nyugodnunk, hogy bárhol is végeznénk, félúton végezzük majd. Isten nem is kívánja, hogy elérjük a messzi úticélt, azt viszont elvárja, hogy ha eljön ítélkezni fölöttünk, menetközben találjon. Nem ad egy pillanatnyi felmentést sem a munka alól.