Neil Shubin

Az ismeretlen nem feltétlenül a gyanakvás, a félelem vagy a babona forrása, hanem inkább arra ösztönöz, hogy újabb és újabb kérdéseket tegyünk föl, és megpróbáljuk megtalálni rájuk a válaszokat is.

Ha tudjuk, hogy mit és hogyan kell nézni, akkor a testünk egy időkapszulává válik, amelynek kinyitásakor feltárulnak bolygónk történetének legfontosabb eseményei és az őskori óceánokban, folyókban és erdőkben lejátszódott folyamatok.

A viták (...) általában a vagy-vagy forgatókönyvek kapcsán keletkeznek. Idővel a minden vagy semmi álláspontok átadják a helyüket a realisztikusabb megközelítéseknek.

Minden dolog lényege a jó időzítés. Gyakran a legjobb ötletek, találmányok és elméletek kidolgozói sem tudnak érvényesülni. Rengeteg olyan zenész, feltaláló, mûvész és egyéb zseni létezett, aki megelőzte a korát, s ezért eleve bukásra volt ítélve, és az utókor is csak néhányukat tudta kimenteni az örök feledés homályából.

Ahogy a folyó is ugyanaz marad, annak ellenére, hogy minden tulajdonsága minden pillanatban változik, mi is ugyanazok az individuumok maradunk, annak ellenére, hogy egyetlen pillanatra sem szünetelnek bennünk a változások.

Ahogy a populáris kultúrában is jönnek-mennek a jojók és a Csikizz-Meg Elmo babák, úgy a tudományos kutatásnak is megvannak a maga tiszavirág-életû divathóbortjai.

A tudomány egyik szépsége az, hogy időnként észrevehetjük az eleinte kaotikusnak tûnő dolgokban a rendet. A zûrzavar egy egyszerû terv részévé válik, s az ember úgy érzi, átlát a dolgokon, s mélyükön megpillantja a lényeget.

Az emberi test rejtelmeinek kifürkészéséhez a legjobb térképet más élőlények teste kínálja.