Nyerges Gábor Ádám

Úgy szeresd, ahogy mást még nem de ne máshoz képest másképpen

Szeress úgy is ha rossz vagyok mert sokkal jobb már nem leszek szeress azért hogy egyáltalán vagyok mert ki tudja lesz-e még valaki aki majd megszeret.

Félek, hogy nem nagyon foglak szeretni és félek, hogy te ettől majd talán még jobban, aztán majd taníthatsz folyton szeretni, de nem jól, hogy lehessek még hozzád méltatlan.

A magány (...) nem az, ha nincs kit az embernek szorult helyzetében, félelmében avagy bánatában felhívnia, a kölcsönös kihasználás szellemében maga mellé rendelnie, hanem, ha mindezeket a valakijeit már ebből vagy épp abból az okból kifolyólag nem kívánja maga mellett tudni.

És hogy mi ment félre, mikor, döntse el egy későbbi kor. Ez most megállíthatatlan, ez egy hétköznap délelőtt. Iszod a kávét, még ébredsz, kéne nagyjából még két perc - nincs. Amit még fel sem fogtál, már benne vagy. Ilyen egy nap.