Osvalds Zebris

Az egyik úton saját magadat veszíted el, mert szolgakenyéren elég sokáig el lehet lenni, de előbb vagy utóbb az egész életeddel fizetsz érte. A másik út hegynek felfelé visz: alig látható és rögös, és néhol olyan keskeny, hogy a legszélén kell egyensúlyozni. Mégis ez a kis ösvény ígéri az embernek a legnagyobb jutalmat: a szabadságot.

Kerülni kell a középszerûséget, mindenben a teljességet kell keresni, csak így születhet meg a zseni.

A gonoszt, amely mint egy köpeny, beborít minden jót, lehetetlen legyőzni úgy, hogy egy másik köpenyt borítunk rá. Csak úgy lehet leküzdeni, ha leoldjuk ezt a leplet.