Rába György

Mulandó mert törékeny minden emberi kapcsolat üvegfúvás kalandja pártfogó csillagzat alatt de került bele porszem és orvul szertepattan szilánkjaira zúzza egy kéz meggondolatlan.

Mostanra már úgy gondolom az az igazi a vitéz aki estéből újra fölkel esendő mégis messze néz.

Szemem fülem hírszerzőim a földön egy árva perc se hulljon ki a rostán ne vesztegesse el mámat a másnap élményekre nem heverek le resten nem mulaszt piktor emlékezetem egyetlen árnyékot fölrakni sem téli rigó-stratégián eszmélkedjem gyerekszájon gyönyörködjem akár ingyen öt érzékkel megragadott hétköznapi kincsben.