Robert Anson Heinlein

Áldottak a lelki gazdagok, mert sok suskát fognak keresni.

Az emberi lénynek ki kell tudnia cserélni egy pelenkát, megtervezni egy inváziót, kormányozni egy vitorlást, felhúzni egy épületet, írni egy szonettet, rendezni egy számlát, vigasztalást nyújtani a haldoklónak, utasításokat elfogadni vagy kiadni, együttmûködni, vagy egyedül tevékenykedni, egyenleteket megoldani, elemezni egy új problémát, számítógépet programozni, főzni egy jó ételt, hatékonyan harcolni és becsülettel meghalni. A specializáció a rovarok sajátossága.

Soha nem tanultam olyan embertől, aki egyetértett velem.

Szabad vagyok, mert tudom; egyedül én vagyok erkölcsileg felelős mindenért, amit teszek.

Sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, amire az ostobaság is elégséges magyarázat!

A szeretet az az állapot, amelyben egy másik ember boldogsága elengedhetetlen a saját boldogságodhoz.

A jótékonykodás olyan, mint a vérzékenység gyógyítása: a vérzékenység igazi kezelése az lenne, ha hagynánk a vérzékenyeket elvérezni... mielőtt újabb vérzékenyeket nemzenek.

Ha a Föld körüli pályát elértük, már félúton vagyunk a bárhová felé.

Amikor már megfelelően zsúfolt egy hely ahhoz, hogy személyi igazolványra legyen szükség, a társadalmi összeomlás már nem sokat várat magára. Ilyenkor ideje máshova menni. Az ûrutazásban az a legjobb, hogy ezt lehetővé teszi.

Sohase becsüld alá... az ostobaság erejét!

Egy férfinak joga van ahhoz, hogy idegenek ne láthassák a gyengeségeit.

A szín­já­ték lé­nye­ge az, hogy szív­ből játsszon az em­ber.

Nem szá­mít, hány­szor te­szi meg az em­ber, de ami­kor bár­mi­lyen be­mu­ta­tó elő­adá­son elő­ször gör­dül fel a füg­göny, és szín­pad­ra kell lép­ni, ak­kor bi­zony el­akad a lé­leg­zet, és a to­rok­ban do­bog a szív.

Egy jó ala­kí­tás min­dig olyan, mint va­la­mi­fé­le me­leg ra­gyo­gás.

Az egyén nem egyet­len, kizáróla­gos sze­mé­lyi­ség, hanem min­den egyes is­me­rő­se szá­má­ra más­mi­lyen.