Robin Sharma

Az ember szíve akkor törik össze igazán, ha eljönnek az utolsó percek, és rájön, hogy elvesztegette a legfontosabb ajándékot, amelyet kapott - az esélyt, hogy megmutassa nagyszerûségét a világnak.

A rögeszmés, folyamatos önmûvelés az egyik legjobb taktika ahhoz, hogy túléljük a nehéz időket. Úgy tûnik, a legjobb embereknek van a legnagyobb könyvtáruk.

A legnagyobb megpróbáltatásaink helyszíne egyben a legfényesebb lehetőségeink otthona is.

Az élet túl értékes ahhoz, hogy kiállhatatlan alakokra pocsékoljuk.

Nem olyan agyad van, amilyet szeretnél, hanem olyan, amilyenre rászolgáltál.

A legtöbben másokat hibáztatunk azokért a dolgokért, amik nem mûködnek az életünkben. A házastársunk a hibás a boldogtalan családi otthon miatt, a főnökünk a hibás a munkahelyi stressz miatt, egy idegen a hibás, amiért forgalmi dugóba kerültünk, és persze a szüleink a hibásak, amiért megrekedtünk. Mindenhol a felelősöket keressük, ez azonban nem más, mint önmagunk mentegetése. Ha másokra kenjük a felelősséget az életünk miatt, biztosan boldogtalanok leszünk, hiszen így csak az áldozatot játsszuk.

A sebeket alakítsd bölcsességgé, hagyd, hogy a múltad érted dolgozzon.

A leggazdagabb ember nem az, akinek a legtöbb tárgya van, hanem akinek a legkevesebbre van szüksége.

Bármelyik gondolat megváltoztathatja az életedet, amit egy könyvben olvasol.

Az egész élet valójában választásokról szól. Az ember sorsa a döntéseinek megfelelően bontakozik ki.

A valódi nagyság abban áll, ha olyasvalamibe kezdesz, aminek veled nincs vége.

Ha az ember olyasmivel foglalkozik, ami fellelkesíti, újra rátalál az elveszett boldogságra.

A külső siker semmit nem jelent, ha a belsődben nem vagy sikeres.

Csak miután tökéletesen megtanultad szeretni önmagadat, nos, akkor tudsz szeretni igazán másokat.

Azzal semmi baj nincs, ha hibákat követsz el. A hibák hozzátartoznak az élethez, és alapvető fontosságúak a fejlődéshez. Olyan ez, mintha azt mondanád: "A boldogság a jó döntéseken múlik, a jó döntésekhez tapasztalatok kellenek, a tapasztalatokat a rossz döntések révén szerzed meg". Az viszont nagyon rossz, ha valaki ugyanazt a hibát követi el újra meg újra, nap mint nap. Ez az öntudatosság teljes hiánya, azé a tulajdonságé, ami megkülönbözteti az embert az állattól.

A hit nem más, mint újra meg újra elismételt gondolatok, amelyek végül a személyes igazságainkká válnak. Az a szomorú ebben, hogy minden hit végül önbeteljesítő jóslattá válik. Akár azt hiszed, hogy valami lehetséges, akár azt, hogy lehetetlen, végül biztosan igazad lesz. A hiedelmed meghatározza a viselkedésedet.