Roger Martin du Gard

Érzem, hogy hiába élnék egyedül más éghajlat alatt, az az igazán páratlan kötelék, amely kettőnk lelkét egymáshoz fûzi, akkor is megsejtetné velem mindazt, ami veled történik.

Szenvedni, szeretni, remélni születtem, remélek, szeretek és szenvedek! Életem története két sorban elfér: a szerelem éltet, s csak egy szerelmem van: TE!

Az életet azok hibázzák el leggyakrabban, akik indulóban félreismerték természetüket, és félresiklottak egy nem nekik való ösvényre, és azok, akik jó irányban indultak el, de nem tudtak vagy nem mertek kitartani mellette, amíg csak lehet.

Minden szenvedélyes szerelem mélyén végzetszerûen van valami félreértés, egy nagylelkû illúzió, az ítélőképesség tévedése - egy hamis fogalom, amit egyik ember a másikról alkotott, s ami nélkül lehetetlen volna vakon szeretniük egymást.

Szeretni annyit jelent, hogy igazat adunk annak, akinek nincs igaza.

Amikor egy egyenes jellemû, nemes lelkû, megfontolt, igaz ember a politika színpadára lép, a jó emberek nézzenek körbe maguk között: eggyel kevesebben lesznek.

Nincs seb, melyet ha túléltünk, ne válnék egyszer forradássá.