Siegfried Lenz

Az emlékezés, az kelepce is lehet, veszélyes is lehet, hiszen az idő semmit, valóban semmit se gyógyít meg.

Egyesek egyáltalán nem törődnek a jövővel, mások állandóan töprengenek rajta - és szenvednek.

Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hébe-hóba veszteség is éri az embert. Talán így van rendjén, hiszen senki se ülhet meg azon, amije van. Az ember mindig kezdjen újat. Amíg azt teszi, még várhat magától valamit.

Az értéktelen életnek pusztulni kell, hogy az értékes élet megmaradhasson és tenyészhessen.