Sütő András

Nem a költő veszélyes, hanem az olvasó. Az eszme - vagy téveszme - az olvasóban válik társadalmi erővé.

Aki nem tudja, honnan jön: oda vezetik, ahová akarják.

Vonatok vagyunk, melyeknek az eleje fel van virágozva; zakatolunk gyorsan be az állomásra, aztán a halálba és a szerelembe.

Nem igaz, hogy a szobrok hallgatnak: épp beszédes természetük miatt kerülnek a közterekre.

Azért vagyunk a világon, hogy a szavainknak valahol helyet teremtsünk benne.

Az élet nem igazodik poétikus kérelmekhez és könyvekhez.

Nyelvéből kiesve: létének céljából is kiesik az ember.

Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.