Szergej Zaligin

Az irodalom, akár a töb­bi mûvészet, harmónia, sok egyéb lényeges vonása mellett. Ezért logikus és természetes, hogy néha úgy kapcsolja össze az eseménye­ket és fogalmakat, ahogy azok az élet gyakorlatában sohasem kap­csolódnak.

Valamennyi mûvészi al­kotás deformálja a reális időt, többnyire sûríti: egyszerûen kizár­ja belőle azokat a szakaszokat, amelyek a mû szempontjából érdektelenek.

Jelenünket, úgy vélem, az jellemzi, hogy az első korszak, amely felada­tul kapta, hogy értékelje önmagát, ezt a munkát nem háríthatja többé a történelemre. Azért nem, mert ma már gondoskodnia kell nem csak magáról, hanem a jövőről is.