Terry Pratchett

Soha ne feledd, hogy ugyanaz a tömeg éljenez a koronázásodon, amelyik majdan a lefejezéseden is ujjongani fog!

Ha (...) a mágia rossz kezekbe kerül, pokoli veszélyes - de feleannyira sem, mint akkor, ha a megfelelő kezekbe kerül.

A földrajz igazából lelassult fizika.

- Az állapota stabil. (...) - A halál is stabil állapot.

A szívbe írt szavakat nem vehetik el.

Soha ne kérj bocsánatot semmiért, amiért nem kell bocsánatot kérni (...)! És főleg azért, ha csak önmagad vagy.

Csak megbízható emberek mernének olyan megbízhatatlannak tûnni, mint én.

A harag jobb, mint a félelem. A félelem egy nedves, hideg trutyi, a haragnak viszont éle van. És azt használni lehet.

Azoknak, akik olyanokat mondanak, hogy "Váljon valóra minden álmod", meg kellene próbálniuk egyszer öt percig benne élni valamelyikben.

A rémálmokkal úgy lehet megküzdeni, hogy felébred az ember.

A történelmet megváltoztatni olyan, mint gátat építeni egy folyón. A víz úgyis utat talál magának.

Az embereknek nem imákra van szükségük (...), hanem arra, hogy valaki elvégezze a felmerülő feladatokat.

Az embereket többek között az különbözteti meg az állatoktól, hogy ők a veszélyre utaló hangok felé rohannak, nem a másik irányba.

Mindenki jó valamiben. A boldogság kulcsa az, hogy időben kiderüljön, miben.

A macskáknak ugyanolyan jó szándékú, ámbár langyos elképzeléseik vannak a higiéniáról, mint az embereknek, azaz: ha elpalástolod, a probléma nem is létezik.

Ha a civilizáció hirtelen megtorpanna, ha az Alpha Centauriról érkező nagy csörömpölő micsodák buknának ki az égből és eltüntetnék az emberiséget, a kutyák csak két étkezésnyire lennének attól, hogy újra farkasok legyenek.

A bölcsesség útja valóban egyetlen lépéssel kezdődik. Az emberek abban tévednek, hogy figyelmen kívül hagyják az utána következő több ezer lépést. Megteszik azt az egy lépést, hogy eldöntik, eggyé válnak az univerzummal, és valami oknál fogva megfeledkeznek az ezután logikusan következő lépésről, miszerint hetven évig kell éljenek egy hegyen, naponta egy tányér rizsen és jakvajas teán, hogy az első lépésnek legyen bármilyen jelentősége is.

A valódi ostobaság mindig legyőzi a mesterséges intelligenciát.

A sötétség ott van mindig, mindenhol, csak arra vár, hogy kialudjanak a fények.

Ha az ember csak azért nem tenne meg dolgokat, mert azok az adott pillanatban nevetségeseknek tûnnek, akár otthon is maradhatna.