Szerző

Thomas Jefferson

Elvi kérdésekben légy sziklaszilárd; az ízlés dolgában ússz az árral!
A szabadság fáját hazafiak és zsarnokok vérével kell öntözni.
A nagy városokat az ember erkölcsére, egészségére és szabadságára veszélyesnek tartom.
Úgy tûnik számomra, hogy minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van.
A különféle vallásos szekták papjai (...) úgy rettegnek a tudományos haladástól, mint ördög a szenteltvíztől.
Egy olyan társadalom, amely egy kevés rendért cserében kész odaadni egy kevés szabadságot, egyiket sem érdemli meg.
Ha egy civilizált nemzet egyszerre akar tudatlan és szabad lenni, olyasmire számít, ami sohasem létezett és nem is lesz soha.
A háború legalább akkora szenvedés a megtorlónak, mint a szenvedőnek.
Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.
Bátran kérdőjelezzétek meg akár Isten létét is; ha ugyanis van Isten, akkor ő bizonyára többre fogja értékelni a józan ész tiszteletét, mint a vak félelemét.
Magától értetődőnek tartjuk ezen igazságokat: hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, melyek között ott van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog. E jogok biztosítására kormányokat állítottak fel az emberek, és ezen kormányok a hatalmukat a kormányozottak egyetértéséből nyerik.
Akinek ötletet adok, annak tudása úgy nő, hogy közben az enyém nem csökken; mint ahogyan nem alszik el az én gyertyám, ha azzal más meggyújtja a sajátját.
Elvi kérdésekben légy sziklaszilárd; az ízlés dolgában ússz az árral!
Ha a jogbitorlás és a visszaélések célja a zsarnoki hatalom megszerzése, s eme szándék a nép számára nyilvánvalóvá válik, a népnek joga és kötelessége az ilyen uralmat lerázni és sorsát, biztonságát jobb őrökre bízni.
A szabadság a tudomány és az erény szülője. Egy nemzet mindkettőben annyira lesz nagy, amennyire szabad.
Nincs olyan igazság a földön, aminek a tudásától félnék.
Az emberiség tömegei nem nyereggel a hátukon születtek, ahogy a szerencsés kisebbség sem csizmában és sarkantyúval, hogy nyugodtan lovagolhasson a többieken.
Akinek ötletet adok, annak tudása úgy nő, hogy közben az enyém nem csökken; mint ahogyan nem alszik el az én gyertyám, ha azzal más meggyújtja a sajátját.
Ha a test gyönge, az elme sem lesz erős.
Mennyi fájdalmat okoztak nekünk a rémségek, amelyek sosem következtek be!